Josh Malerman: Ház a tó mélyén [Értékelés]

Josh Malerman első könyve, a Madarak a dobozban kedvencemmé vált. Alig vártam, hogy új kötete jelenjen meg, és amikor ez megtörtént, azonnal elő is rendeltem. Izgatottan vártam, hogy a kezeim közé vehessem, és elmerülhessek egy új Malerman-világban.

Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Kiadó: Fumax

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 168

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9786155514944

Fülszöveg:

Mindketten tizenhét évesek. Mindketten félnek. Mégis mindketten igent mondanak.

Tökéletes első randinak tűnt: végigkenuzni az ikertavakon, szendvicsekkel és sörrel a hűtőládájukban. Ám a két tizenéves, Amelia és James felfedeznek valamit a víz felszíne alatt, ami örökre megváltoztatja az életüket.

Két emelet.

Egy kert.

És a bejárati ajtó nyitva áll.

Egy ház a tó mélyén.

A fiatalok egyetlen szabályhoz ragaszkodnak: nem kérdőjeleznek meg semmit. Így teljes természetességgel veszik birtokukba ezt a mesés otthont. Persze, hogyan is létezhetne egy ilyen lenyűgöző hely ellenszolgáltatás nélkül? Ez túl szép lenne ahhoz, hogy igaz legyen. Miközben Amelia és James lépésről lépésre felfedezik a házat és egymást a hullámok között, egy örök igazság könyörtelenül bebizonyosodik:

Attól, hogy egy ház éppen üres, még nem biztos, hogy senki sem lakja.

Véleményem:

2017. május 25., 13:08 → 2017. május 29., 22:25
Fumax, Budapest, 2017
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514944

"-Semmi hogyan vagy miért."

A borító egyszerűen csodás, azonnal megszerettem, amint megláttam. Szépen kidolgozott és előrevetíti azt a hangulatot, amit vélhetően kapunk a történettől. Nagyon örültem, hogy az eredeti borító maradt a magyar kiadásnál is. 

Az alaptörténet nagyon érdekes, egy 17 éves fiú és egy vele egykorú lány csónakázni mennek első randi gyanánt, és felfedeznek egy elhagyatott utat, ami egy használaton kívüli tóhoz vezet. A tóban pedig megpillantanak egy háztetőt, majd jobban megvizsgálva rájönnek, hogy egy ház lapul a tó fenekén. A 2 szereplő mi mást tehet egy ilyen szituációban? Lemennek megnézni, majd megint és megint és egyre több időt töltenek ott immár búvárfelszereléssel, hogy mindig egyre beljebb és beljebb hatoljanak a házba, felfedezve a ház titkait. 

Szobáról szobára ismerhetjük meg hőseinkkel a házat, illetve annak furcsaságait. míg el nem érjük a legmélyebb pontját, ahol  további meglepetések várnak ránk.

Miközben a házban kalauzolja az olvasókat James és Amelia, megismerhetjük őket is és a kapcsolatukat. Végigkövethetjük az első randijuktól kezdve a kapcsolatuk kiforrásáig. Nagyon aranyos párt alkotnak.

Malerman mestere a hangulatkeltésnek, a végletekig tudja húzni a mézesmadzagot az olvasók orra előtt. Alig várod, hogy kiderüljön, mi lesz ebből, hiszen végig érezed, hogy valami nem stimmel és baj lesz. Ott lappang a mélyben, a házban.

"És mégis... ezek szerint nincs vége?"

A stílus érdekes, mert a 17 évesek nyelvén íródott és nem tudom eldönteni, hogy tényleg így gondolkodnak-e az emberek ebben a korban. Egyszerűen nem emlékszem már rá, hogy én is ilyen lettem volna. :) Nekem így felnőtt fejjel kicsit gyerekesnek hatott, de ha így hiteles, az plusz pont az író tehetsége mellett. Külön adott egy kis érdekességet a történetnek az, hogy szinte csak a 2 főszereplőről szól a regény, mellékszereplőkkel alig találkozunk, így úgy éreztem, mintha csak ketten léteznének a történetben. Van ebben is egy kis feszültségkeltés.

Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam egyszerre elolvasni, mert nem volt rá időm, és ez a történet nem arra készült, hogy darabokban olvassa az ember. 

Összességében tetszett, az író megint érdekes alaptörténettel rukkolt elő és hozta a borzongató hangulatot, mégis kicsit többet is olvastam volna arról, hogy mi is történik a házban, a furcsaságokról, egy kicsit több magyarázatot vártam. Félni nem féltem és nem ijedtem meg, mint a Madarak a dobozban című könyvénél, de a hangulata magával ragadó.

"Két szint. Kétszintes ház a tó mélyén."

Alig várom a következő kötetét, amit már elő is rendeltem a Fumax kiadónál. :)

~~~